3. nap - 13.-a péntek van! :)

Pfu, 5:35 van, nagyon korán vagy ahogy a helyiek mondják “muy temprano”. Ismét egy újabb szót tanulok. Ja nem is írtam, hogy tegnap találtunk egy könyv formájú szótárt (angol-spanyol, nem magyar. :) Hasznos mivel nincsen Google fordító. Mikor használtatok ilyet utoljára? Mennyit változott a világ. Amikor nyelveket kezdtem tanulni, akkor még csak ez létezett, és mégis furcsa most.

Megnézem gyorsan a dzsungel mosdóját, ami elég kulturált. Igazi fajansz, csak ülőke nincsen rajta és öblítő szerkezet. Viszont van egy nagy vizes hordó és egy vödör hozzá. Egész jól működik. Összkomfortos. :) 6-kor találkozom Anaellel, ő nem késik, pedig az idő állítólag nem a peruiak erőssége. :) Készülődik valamit, én meg közben hallgatom a házi-patak csobogását, a rovarok muzsikáját és a madarak áriáját, amit néha megszakít egy-egy majom kurjantása. A perezoso, azaz a lajhár most nem énekel. Remélem ma majd elővánszorog, hogy láthassam. :)

A mosdó:
125d3d95-460c-48cc-aef9-3e30376d4183.jpeg

A patak az étkező előtt:

66197406-c658-40b6-9853-2dc79e9d6502.jpeg

F7 felé leülünk az asztalhoz, hogy megigyuk az oje fa levét. Van az asztalon kb. 7-8 deci egy palackban. Ezt állítólag egy napos munka szüretelni. Megvágják a fát és az elkezd levet engedni, aztán mennek feljebb és feljebb. Mindenhonnan egy pici, érdekes munka lehet. Ez arra jó, hogy átmossa a gyomrot és a vért is. Kiűzi a parazitákat, amik az agyban a stresszt és a depressziót okozzák. Csinál nekik egy csapdát, akként, hogy egy 2 decis pohárba tölt fél deci narancslevet és rá ezt az oje levet. A narancslé a cukor tartalma miatt vonzza a parazitákat és a lé pedig megöli őket. Anael felkészít és kapok egy hányós edényt és mondja, hogy majd a wc-re kell mennem. Viszont közben majd sok langyos vizet kell inni, hogy ne száradjunk ki. Olyan 4-5 órát fog tartani ez a folyamat. Kitölti a poharakba a narancsot és a levet, és ennek a tetejére füstöt fúj, készen is van a capuccino. :)

1a5066eb-ab2d-48e1-a09c-b3f344a3a55c.jpeg

Capuccino:

8131c6c0-ff6a-4fa5-8be6-80411eaa8256.jpeg

Csinál pár szertartásos dolgot, befúj engem is füsttel és megússzuk. Mondja, hogy menjünk ki a ház mellé a mosakodó helyre és ott le tudunk feküdni, és van hely sétálni is.

A kertben a mosakodó helyen, a patak partja. Ide fekszünk ki:

5513e808-2830-4016-9b3e-104ba0c67cd8.jpeg 

Alig telik el 10 perc, Ő már szalad a mosdóba és viszi a tálat is. Én még elvagyok, olvasok és nézem a kék lepkét ami ismét megjelent, nagy mint a két tenyerem. Közben a fákon játszanak a kis majmok. Eltelik egy óra, valamit fortyog a gyomrom, de éppen arra gondolok, hogy na ez a kemény pacalon edződött gyomornak nem fog semmit sem csinálni. :) Majd eltelik még egy fél óra és akkor érzem, hogy velem sem lesz kegyes az oje. :) F10-11-ig járok a mosdóba, igaz hányni nem hánytam tőle. Ellenben csikart, mint a fene. Mondom is magamban, hogy olyan jól voltam, biztos kell ez nekem. Okos vagy Tomi. :) Közben vert a víz, ahogyan ülök a wc-n, mondhatni folyik rólam. Fu kemény, de legalább elgondolkodom a jó sorsomon és azon, hogy mindenem megvan. :) F12 felé már jobban vagyok, hál’ Istennek. Ekkor Anael elküld fürdeni a patakba. Sietett is, mert mondja, hogy már az ebéd csak rám vár. Picit izgulok, hogy mi lesz, de ismét meglepnek.

8f6280d1-e701-448e-b0b6-31e591c97284.jpeg

Tyúk húsleves, korianderrel, tésztával és zöldségekkel, valami caj vagy coj levél is volt benne. Fu ez is nagyon finom volt. Ja és a szokásos yucca is volt mellé. Jól meg is sózom a levest, mert azt is biztosan vesztett a testem. Tényleg egy kulináris élvezet Peru.

Ebéd közben Mamarosa mesélt a lábamnak a gyógyításáról, mert az október óta fáj. Mondja, hogy másnap kapok masszázst meg valami iszap pakolást is. Ebéd után elküldenék pihenni. Jól is esik, mert azért kifáradtam a délelőttben. Visszamegyek a kunyhóba és a függőágyban alszom egyet. 3 fele felébredek, olvasok picit, meg hallgatok egy kis latin zenét. Arra gondolok, hogy épp salsa buli van otthon. :) F6 felé vissza a házhoz, már kint van Anael is.

Kacsák a tornácon:

e509214a-237e-4182-9084-c020060cd71e.jpeg

Rendeznek nekem egy meditációs szertartást. Előtte kérte tőlem, hogy írjam össze, hogy milyen kérdéseim vannak az élethez. Hat ezeket sikerült: 

  • Türelmetlenség leküzdése, mint egy dolog amivel mindenkinek a civilizáció ban problémája van.
  • Dohányzás elhagyása.
  • Miért nincsen saját családom és gyermekem és vajon lesz-e? Nehéz velem?
  • Szerelmes vagyok-e a szerelembe?
  • Ki vagyok én valójában?


Furi kérdések. :)

Érdekes a helyszín, gyertyák égnek a házban, elő van készítve nekem egy ágy, mondja, hogy feküdjek le. Ő egy asztalnál ül, majd eloltja a gyertyákat. Ikarost kezd el énekelni, ami a törzsi védelmező dal. Közben valamivel csörgő hangot csinál. Talán pálmalevél lehet.

5e1e20a0-b80a-484b-b263-b4daa949680f.jpeg

Az elején picit bealudtam, aztán egy órával később ébredek. Egyre hangosabban énekel és dobol. A sötétben különös élmény. Közben kint az állatok hangja. Euforikus, mint kisgyermek koromban, mikor az asztalitenisz teremben edzés előtt a sötétben bújócskáztunk. Még 1-2 órát tart a dalolás, jó sok energiája van Anaelnek. :)

Érdekes látni nagyon, egyrészt azt, hogy miként élnek itt az emberek és mikben hisznek, másik részről pedig azt, hogy vélhetően a gyógyszeripar éppen ezekre az itt elő különös növényekre támaszkodik. Milyen tudásuk van, és hogyan élhetnek ennyi veszély között is 80-90 évig, és hogy hogyan gyógyítják itt magukat egészen más módszerekkel, mint a civilizált orvostudományokban. Érdekes meglátások jönnek így elzárva a külvilágtól. Kicsit “avataros” feeling. :)

10 fele véget ér, és akkor visszabotorkálok a sötétben fejlámpával. Óvatosan lassan és nagyon figyelek, hogy hova lépek közben. El is fáradtam rendesen a nap végére, így hamar el is alszom. Joccakát!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://madeinperu.blog.hu/api/trackback/id/tr418032594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

MadeinPeru

Perui utazásom története kicsiknek és nagyoknak egyaránt. 1 hátizsákkal, 2 nadrággal, 3 pólóval, 3 hét alatt megjártam a dzsungelt, a hegyi esőerdőt és a fővárost, Limát.

Friss topikok

Címkék

süti beállítások módosítása