MadeinPeru

2022.01.10 kedd hajnal - A perui kiruccanásom története.

A történet valahol ott indul, hogy hazajöttem a kubai szörfözésből, és már éppen terveztem volna a következő szörfös utat, de helyette jött egy sugallat, hogy Peruba kéne inkább menjek. Nem is akárhogyan, hanem egyedül, saját szervezésben. Majd megosztom annak a részleteit is, mert az is egy külön történet és mese. :) Különösen az, hogy kerestem november végén egy spanyol tanárt, hogy egy hónap alatt tanítson meg spanyolul. 

Szóval az utazás…

Felkeltem 3:30-kor és jött értem Szabolcs, Tesóm párja, hogy kivigyen a reptérre. Ő gyorsabb volt mint én, alig bírtam felkelni. :) De minden rendben ment, igaz a pakolás előző este izgalmas volt. Nem voltam benne biztos, h be fogok férni. De befértem a 35l-és hátizsákba. Igaz ruha nem volt sok, de a WC papír, gyógyszerek, tusfürdő és bakancs annál több helyet foglalt el. Szóval rendben felszálltam Bp-en, és most 4 órája várok Párizsban. De már elindult a beszállás. Úgyhogy minden oké eddig. Picit fáradt vagyok, mert nem sokat aludtam, de most lesz rá 12:30 órám. :)

Ezek voltak a cuccaim:

Ez meg csomagolás után:

Ja és a párizsi reptéren (CDG) már mindenféle gyíkokkal találkoztam. :)
Ezt csak akkor vettem észre, amikor lefeküdtem egy ágyra. Na ez is egy másik nézőpont. Milyen érdekes, máris tanultam valamit. :)

Aztán Limában kell majd pénzt váltanom, ha leszálltam, és egy taxit kell találnom, hogy elvigyen Bogiékhoz. Ott fogok megszállni egy éjszakára, és utána megyek tovább Iquitosba a dzsungelbe másnap reggel, illetve 13 óra körül. Viszont 3 órával előtte kint kell lenni a reptéren. Iquitosban várni fog Anael, a szállásadóm és onnan Speedo az-tál megyünk tovább a Flor de Toe Lodge-ba. Nagyon cukikat ír folyton.: “Ölelés, barátom, várunk szívunk minden szeretetével.” :)

Na a gép meg késik. 13:10 helyett 14:00-ra lett átírva. Sebaj, nem rohanok még. :)

15:00-kor indult a gépem Limába, 2 óra késéssel. Franciák. :) Sebaj, addig vettem párnát az útra, meg körbenéztem az üzletekben. Ja és persze egy jó kávé elengedhetetlen. A kedvenc mocchám a Starbucksban. Felszállás utolsóként ahogyan kell. Minél kevesebbet legyek a buszon a hidegben. És láss csodát, egy hármas helyen ketten ültünk, ismét óriás nagy mázli. Dehát mi más lenne a szerencse gyermekének. :) És itt is már vicces az elsősegélyes video.

A repülőút gyorsan eltelt, olvasás, egy jó film, picit sírós, de jó és persze a jó kaják. 12.5 óra, 11e km, durva. Ja és elég sokat tudtam így aludni is, hogy frissen érkezhessek. Isteni nem fapadoson utazni. A franciák tudjak mit kell enni. :) Közben összebarátkoztam a sor szomszédommal (Paola) a repülőn, aki francia perui kettős állampolgár. Mesélt picit és adott pár tanácsot. Leszállásnál magyar módra, sorokon és kötelékben átbújás, így elsők között jöttem at a határon. Gyors volt. :)

Aztán Paolával együtt vártuk a csomagokat. Segítettem neki, ő meg segített pénzt váltani és SIM kártyát venni. Bár végül nem vettem SIM-et, mert a drága Vodafone blokkolja meg a 21. században is a telefonokat. Legalább nem lesz netem és béke lesz. :) Paola férje majdnem elvitt (mert jött ki elé), de végül csak segítettek taxit szerezni, hogy ne dupla árat fizessen a szőke srác, akiről messziről látszik, hogy külföldi. 110 solesért (kb. 11e Ft) el is hozott a taxi. Az ár persze 80 volt, csak még kért 28-at a taxis, hogy az az adó. Érdekes, vagy átvert. :)

Mirafloresbe jöttem Bogihoz (Tesóm barinője) és Guillaumhoz, ami a legbiztonságosabb környék Limában. A taxissal útközben jól elbeszélgettünk, hála az egy hónapos gyorstalpaló spanyol tanulásnak. :) 13 milliós város Lima, míg az egész országban csak 33 millió ember él. Közbiztonság nem túl jó, ezért mindent csak óvatosan. Mondta, h melyik kerületben szabad sétálni és melyikben nem.

Megérkeztünk. 18 emeletes ház legfelső szintjén, azaz a 18-ra ment fel a lift. Majdnem hosszabb volt, mint a 40 perces taxi út. Na de a panoráma. Beszélgettünk Bogival egy órát, mert Guillaum és a baba már aludtak és csináltak vacsit is, de hála az Air France-nak nem voltam éhes. És utána megmutatta a lakosztályomat. De tényleg azt. :) legfelső szinten szoba, törcsivel, tusfürdővel ééééés egy jakuzzival. Ja és a panoráma. Öcsém, nagyon cukik.

Egy jó fürdő, meg egy kis panorámás jacuzzi azért beficcent még így éjjel 1-kor. Lehet maradok is itt végig. :) Na azért nem, de visszajövök majd még. Joccakát mindenkinek.